bristollocallocksmiths.co.uk
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos múzeuma, 1802 óta gyűjti, őrzi és mutatja be hazánk tárgyi és szellemi örökségét. Budapesten, a Múzeum körúton található klasszicista stílusú épület 1837–47 között épült, Pollack Mihály tervei alapján. Alapítója gróf Széchényi Ferenc volt. 1848. március 15-én a homlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, amivel a szabadság szimbólumává vált. Magyar Nemzeti Múzeum Gyűjtemény létrejötte A magyarság kiemelten fontos tárgyait, műkincseit a 14. századtól őrizték királyi gyűjtemények. Mátyás király a Corvinák mellett már képzőművészeti anyagot is gyűjtött. A török időkben a királyi gyűjtemények szétszóródtak és részben megsemmisültek, helyüket a főurak gyűjteményei vették át. A 18. századra már oktató céllal is létrejöttek gyűjtemények Debrecenben, Pápán és Sárospatakon. A felvilágosodás és romantika hatására Európa-szerte – elsőként a British Museum – nemzeti múzeumok létesültek. Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa.
1852-ben Wagner János tervei alapján épült fel a múzeum hátsó homlokzatával szembenéző kerti ház. Magának a kertnek a terveit Petz Ádám készítette, 1855-ben el is ültették az első csemetét. A kert 1879-ben nyerte el végleges formáját. A szükséges anyagiak összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyek előadóművészei (karnagyai) között Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is szerepelt. A múzeumkertben az elmúlt másfélszáz évben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. Elsőként, 1860-ban Berzsenyi Dániel szobra került a kertbe, majd 1881-ben Kazinczy Ferencé, mindkettő Vay Miklós alkotása. A kertben található még Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor, a természettudós Herman Ottó, az 1848-49-es szabadságharc két idegen katonai vezetője, Alessandro Monti és Jozef Wysocky, valamint Giuseppe Garibaldi szobra. A legjelentősebb emlékművet, Arany János ülőszobrát Stróbl Alajos alkotta, mely 1883 óta díszíti a múzeumkertet. Említésre méltó még a lépcsőtől balra található márványoszlop, amely a római Forum Romanumról származik.
Tárgyak sokasága szemlélteti, hogyan alakult évszázadokon át a társadalom szegényebb és gazdagabb rétegeinek mindennapi élete. Magyarország története II. rész A történeti kiállítás második fele az újkori és a modern kori történelmünk jeles személyiségeit és történelemformáló eseményeit idézi meg a Rákóczi-szabadságharctól a trianoni Magyarországon át a kommunista rendszer összeomlásáig. Kelet és Nyugat határán A régészeti kiállítás az őskőkortól a honfoglalásig tárja látogatók elé a magyar föld népeinek történetét. A használati tárgyak, ékszerek, fegyverek, hangszerek és sok egyéb lelet a Kr. e. 400 000 – Kr. u. 804-ig tartó korszakból származik, amelyeket izgalmas ásatások során, vagy épp szerencsének köszönhetően találtak meg az elmúlt évszázadokban. Tíz teremre osztva az egyes korok emlékeivel találkozhat a látogató. A Koronázási palást A Nemzeti Múzeum páratlan értékű relikviája a magyar uralkodók koronázásán viselt egykori palást. A palást eredetileg henger alakú, zárt miseruha volt, melyet később alakítottak át palásttá.
A téka az 1802. november 25-én kiállított ajándékozó okirat szerint hat részből állt. Széchényi "részben nyomtatott, részben kéziratos művekből álló könyvtárt, valamint pénzérmék, földrajzi térképek, képek s […] címerek gyűjteményeit […] a drága hazának […] és a közhaszonnak" szentelte. A műkincseknek először a pesti pálos kolostor könyvtárterme adott helyet, majd rövidesen az egyetem épületébe került a gyűjtemény, amely Széchényi kifejezett kérésére nem volt összevonható az egyetemi könyvtár állományával. A Nemzeti Múzeum megalapításáról a könyvtár tudós őrének, Miller Jakab Ferdinándnak, a nagyváradi akadémia volt tanárának a javaslatai alapján az 1808. évi VIII. törvénycikkely rendelkezett. A könyvtár és a részben a Széchényi-féle gyűjtemény alapjain létesített múzeum története innentől fogva szorosan összekapcsolódott. Az OSZK és az MNM 1949-ig egyetlen jogi személyként működött, de a tényleges szétválásra csak a könyvtárnak a budavári palotába költöztetése után, 1985-ben került sor.
1926-27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ekkor sikerült Lechner Jenő tervei alapján az épületen belül a tetőtérben új helyiségeket nyerni, így a raktározási gondok egy időre megoldódtak. Az 1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és a Természettudományi Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását. Az 1960-as években néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányítása alá került, mint az intézmény vidéki filiáléja, ezzel mintegy országos jelentőségüket hangsúlyozva: a visegrádi Mátyás Király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum és a monoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum. Alaprajza keresztirányban megnyújtott. Négyszöges tömbön belül 2 szimmetrikusan elhelyezett udvaralap. Enfilade-ot is találunk az épületben. Reprezentatív térsora van. A földszinti előcsarnok kör alaprajzú tér, majd következik a három karú lépcső, amelynek a végén érkezünk meg a reprezentatív térhez. A múzeum környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet.