bristollocallocksmiths.co.uk
Jelentős segítséget nyújt a munkavállalóknak a Munka Törvénykönyvének azon rendelkezése, miszerint bizonyos esetekben a munkába járás költségének egy részét a dolgozó kifizettetheti a cégével. A munkába járás költségeit térítendő összeg kiszámítása nem is bonyolult folyamat, sőt, egyre többen veszik igénybe ezt a lehetőséget. De honnan tudhatjuk, hogy mi megkaphatjuk-e egyáltalán ezt a térítést? És hogyan számíthatjuk ki, mekkora üzemanyag elszámolásból származó összegre számíthatunk? Kik jogosultak az üzemanyag elszámolására? A Munka Törvénykönyvének 51. §-a alapján a munkavállaló követelheti a munkaadótól a munkába járásra fordított összeg egy részét. Erre több esetben is van mód: a leggyakoribb eset az, ha a munkahelyünk az általunk lakott település közigazgatási határán kívülre esik, tehát ha egy másik településre járunk dolgozni. A másik gyakori eset az, amikor, noha a saját településünkön belül található a munkahelyünk, azonban oda nem lehetséges helyi közösségi közlekedéssel eljutni.
Így például 2019 novemberéig ezekkel az árakkal kell számolni: 2019. ÉV BENZIN ESZ-95 (FT/L) GÁZOLAJ (FT/L) KEVERÉK (FT/L) LPG AUTÓGÁZ (FT/L) november 397 422 433 233 október 385 403 422 231 szeptember 397 405 434 236 augusztus 387 400 424 241 július 414 415 451 június 410 416 447 232 május 382 395 418 április 367 401 404 228 március 347 388 384 február 357 373 394 240 január 362 404 399 255 Ezek alapján kerül kiszámításra tehát az üzemanyag elszámolása, emellett hozzáadandó még a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség. Utóbbiról azonban tudni kell, hogy kezdetben ez az összeg 15 Ft/km volt, amit 2017 januárjában szállítottak le 9 forintra, azonban a munkaadó eldöntheti, hogy kifizeti-e a 9 és a 15 Ft közötti különbözetet. Ez tehát azt jelenti, hogy ez az összeg magában foglalja nem csak a benzinköltséget, hanem az esetleges amortizációs költségeket, a javítást és a felújítást. Lássuk mindezt egy példán keresztül! Amennyiben az otthonunk és a munkahelyünk között októberben 400 kilométert ingáztunk az 1500 köbcentis, benzines autónkkal, akkor így számolhatjuk ki az üzemanyag elszámolását: Alapnorma általány: 400 km / 100 = 4 4 x 8, 6 = 34, 4 34, 4 x 385 = 13 244 Útiköltség elszámolása (amennyiben munkaadónk csak 9 Ft/kilométerrel számol): 400 x 9 = 3600 Adjuk össze a fenti két összeget, és megkapjuk a végösszeget!
). A fentiekben ismertetett szabályozás alapján tehát megállapítható, hogy a személygépkocsi használatára tekintettel költség kizárólag az igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve a magánszemély kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem minősülő költségtérítést kap. A kiküldetési rendelvény tartalmi elemei vonatkozásában az Szja törvény 3. § 83. pontja ad iránymutatást. Eszerint a kiküldetési rendelvény a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb. ) A papír alapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.
Segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár segédmotoros kerékpár: 3, 0 liter/100 km, motorkerékpár: 80 cm3-ig 3, 5 liter/100 km, motorkerékpár: 81-125 cm3 3, 8 liter/100 km, motorkerékpár: 126-250 cm3 4 liter/100 km, motorkerékpár: 251-500 cm3 4, 5 liter/100 km, motorkerékpár: 500 cm3 felett 5 liter/100 km. Gépjárművezetés gyakorlati oktatása során az alapnorma-átalány egyenlő az előzőekben meghatározott alapnorma-átalány 1, 8 –cal szorozva, vagyis 180%. a az alapátalánynak. És végül lássuk a példát és a képletet a gépkocsi útiköltség elszámolásához Személygépkocsiknál az elszámolható összeg egyenlő a megtett km szorozva az 1 km-re eső üzemanyag költséggel plusz 15 Ft amortizációs költség kilométerenként. Ha például 500 km-t akarunk utazni, akkor jelenlegi árakkal számolva, 1700-as henger-űrtartalommal és a táblázat szerint 9, 5 literes fogyasztással (418 Ft X 9, 5l/100km) /100 =39, 71 Ft/km tehát 500 km X 39, 71 Ft-tal = 19. 855. -Ft ehhez jön hozzá a 15 Ft amortizációs költség, azaz 500 km X 15 Ft = 7.
Figyelembe véve, hogy a cégek egyre nagyobb része tér át a papír alapú dokumentálásról az elektronikus alapúra, kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A cégek tehát eldönthetik, hogy papír alapon állítják ki a kiküldetési rendelvényt, vagy a szükséges adatokat tartalmazó, zárt rendszerben előállított és kezelt elektronikus bizonylatot állítanak ki és elektronikusan tárolnak. Lényeges tehát, hogy az adóhatóság nem rendszeresített kiküldetési rendelvény nyomtatványt, így erre a célra bármilyen bizonylat használható, amely tartalmaz minden olyan adatot, amelyet az Szja törvény fentebb ismertetett 3. pontja előír. Kiküldetési rendelvény alapján bármely, a hivatali, üzleti utazást elrendelő személy (általában a kifizető) fizethet költségtérítést, így az alkalmazható munkaviszony, megbízásos jogviszony, vagy bármilyen okból felmerült hivatali, üzleti utazás esetében.
A magánszemély a saját személygépjármű üzleti célú használatáért kaphat költségtérítést kiküldetési rendelvény alapján is. Ez olyan bizonylat, mely két példányban készül és a kifizető állítja ki, mely tartalmazza a magánszemély és a gépjármű azonosító adatait, valamint a hivatali utazás célját, időtartamát, útvonalát, az utazás költségtérítését és a futásteljesítményt is. A kiküldetési rendelvényre vonatkozóan a törvény kötelező tartalmi elemeket ír elő. Kiállítható a munkaviszonyon kívül egyéb esetekben is, mint pl. a vezető vagy választott tisztségviselői (tagi) megbízási jogviszony alapján, de akár közérdekű munkára való tekintettel abban az esetben, ha a magánszemély csak a tényleges költségei megtérítésére tart igényt. Az autópálya matrica vásárlására fordított összeg akkor számolható el, ha a saját személygépkocsi üzleti célú használata útnyilvántartással tételesen alátámasztott. Amennyiben a kifizető úgy juttatja az autópálya matricát a magánszemélynek, hogy azt a nevére szóló számlával vásárolja, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége egyik félnek sem, még abban az esetben sem, ha azt a magánszemély nem csak üzleti, hivatali célra használja.
pont]. Ha a kiküldő csak a fenti (15 Ft/km + NAV norma szerinti üzemanyag-fogyasztás) összeget térít meg a kiküldött számára, és megfelelő bizonylattal számol el, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Amennyiben a bevételnek nem számító összegnél többet fizet a kiküldő a magánszemély részére, akkor a teljes összeg adóköteles bevételnek minősülhet.
25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka (9Ft) akkor jár, ha a lakóhely és munkavégzési hely között nincs tömegközlekedés, vagy a munkarend miatt nem tudja igénybe venni a tömegközlekedést, vagy súlyos fogyatékos, illetve ha 10 év alatti gyermeke van a dolgozónak. A költségtérítést az Szja tv. § (2)-ben meghatározott összeg (15 Ft) és az előzőekben meghatározott összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja a munkavállaló számára. 2018. január 1-től nem hoztak ebben a kérdésben változtatást, így maradnak az eddig hatályban lévő jogszabályi rendelkezések az alábbi kiegészítésekkel: 2018. január 1-tőlaz szja tv. 3. sz. mell. II.