bristollocallocksmiths.co.uk
Letölthető kapcsolási rajzok Az alábbi rajzok tájékoztató jellegűek! Ajánljuk terveztesse meg rendszerét épületgépész tervezővel! 1. / Vegyes tüzelésű kazán szabályozása és biztonságos automatikus üzemeltetése: + Kapcsolási vázlat 2. / Vegyes tüzelésű kazán nyitott rendszerben huzatszabályzóval: 3. / Vegyes tüzelésű kazán zárt rendszerben huzatszabályzóval: 4. / Vegyes tüzelésű kazán zárt rendszerben puffertárolóval: 5. / Vegyes tüzelésű és gázkazán zárt rendszerben puffertárolóval: 6. / Vegyes tüzelésű és gázkazán zárt rendszerben puffertárolóval, automatikus vezérléssel: 7. / Használati melegvíz előállítás napkollektor és gázkazán segítségével, két hőcserélős tároló esetén: 8. / ARISTON gázkazán kapcsolási rajzok: + Kapcsolási vázlatok
Tekintve azonban, hogy télen alacsony a szolárhozam (rövidebbek a nappalok, alacsonyabban jár a nap), fűtésre lényegesen kisebb mértékben képes. Csak alacsony hőmérsékletű fűtéseket tudunk vele támogatni. Az alacsony energiaszintű, illetve a passzívházak esetét leszámítva az ésszerűen kiválasztott kollektormennyiség általában a teljes energiaigény 15–20%-át képes éves szinten fedezni. Mivel az energia felhasználási ideje általában sem a fűtésnél, sem pedig a HMV-termelésnél többnyire nem esik egybe a napsütéssel, itt is tárolnunk kell az energiát. Tehát a rendszerbe illesztésénél ekkor is puffer-, illetve HMV-tároló szükséges. Tárolók: A tárolók számát ésszerűen csökkenthetjük. Réteges tárolók alkalmazásánál közös pufferre (4. ábra) kerülhet a szilárdtüzelésű kazán és a hőszivattyú, kombinált tároló (3. ábra) esetén pedig a HMV-termelés és a fűtésrásegítés költözik közös fedél alá. Amire vigyázni kell: a kombinált tárolók HMV térfogata csak átlagos méretű és vízigényű családokat tud ellátni az újabban elterjedt, töltőszivattyúval és külső hőcserélővel ellátott "rétegtárolók" nem réteges tárolók, és nem alkalmasak a fenti feladatra.
Ahhoz valódi, termoszifon csővel ellátott puffer kell, ami képes a különböző hőmérsékletű közegek keveredés nélküli tárolására. A fűtési rendszer A szekunder oldalt úgy kell kialakítanunk, hogy annak legalább egy részét, de ha lehet, a teljes egészét a rendszerben lévő valamennyi hőtermelő tudja fűteni. Ehhez a fűtési köröket a HMV kivételével kevertté kell tenni, és ekkor a magas előremenő hőmérsékletű berendezések is tudnak az alacsony hőmérsékletű körökre dolgozni. Szabályozás: A szabályozásnak célszerű időjárásfüggőnek lennie, és észlelnie kell a különböző hőtermelők bekapcsolását. Sőt, ezen túl az üzemelő hőtermelők függvényében stratégiát is kell tudnia váltani. A feladatra néhány gázkazán szabályozója alkalmas. Sajnos általában sem a szilárdtüzelésű kazán, sem pedig a hőszivattyú vezérlése nincs erre a feladatra felkészítve. Ezért amit csak lehet bízzuk a gázkazánra, ha ez nem megfelelő, külön szabályozót kell alkalmazni. A külön szabályozóknál nagyon óvatosan kell eljárni, mert a fűtési szabályozás különös megfontolásokat igényel, amivel csak kevesen vannak tisztában.
4. Csillagoktól ragyogó tengerpart, Maldív-szigetek Az egyik korallsziget tengerpartja olyan, mintha milliárdnyi kis mécsessel világítanák meg. Waadhoo nevezetességét azonban nem valami földöntúli csoda, hanem egy nagyon is létező fizikai jelenség adja: a biolumineszcencia. A kék ragyogást a vízben lévő fitoplanktonok okozzák, ezek a legkisebb érintés hatására is világítani kezdenek. Márpedig sodródás közben folyamatosan odacsapódnak valamihez, így még a lépések nyoma is ragyogni kezd a vízben és a parton egyaránt. 5. Három híd barlangja, Libanon A Bataara-szurdok 255 méter hosszan lezúduló vízesése azért nyújt különleges látványt, mert a barlangban három természetes híd található egymás fölött, a víztömeg pedig ezek mögött hull alá a szakadékba. Az 1952-ben felfedezett természeti csoda egyedülálló az egész világon. 6. Aogashima-sziget, Japán Az Izu-szigetcsoport legdélebbi tagja Tokiótól mintegy 350 kilométerre található. Az egész sziget egy tökéletes formájú, még ma is aktív vulkán (a legmagasabb pontja 423 méter), kráterének közepén pedig egy másik kúpot is találunk.
Ráadásul a hőszivattyúk HMV-termeléskor rengeteget veszítenek a hatékonyságukból, a pillanatnyilag rossz COP vagy az elektromos fűtőpatron miatt. Feltétlen előnyük viszont, hogy árammal üzemelnek, amit nem csak gázból lehet előállítani, és a hősugárzónál sokkal olcsóbban fűtenek. A levegő-levegő hőszivattyúk pedig fűtési üzemben a leolvasztási időszak alatt nem fűtenek. A rendszerbe illesztés receptje:puffertároló beépítése a hőszivattyú mellé, a tömegáram biztosítására, annak a külső hőmérsékletnek a meghatározása, amikor a hőszivattyú még a gázkazánnál olcsóbban tudja fűteni az épületet (a külső hőmérséklet csökkenésével a radiátoros fűtéseknél és a levegő-levegő hőszivattyúknál erősen romlik a COP). Napenergia: Másik "csodaszerünk" a napenergia, ami mindenhol ingyen hozzáférhető. Az ingyenesség ára viszont a drága rendszer, ami a hozzáférést biztosítja. Célszerűen használhatók használati melegvíz-termelésre. A jól meghatározott kollektorfelület akár májustól októberig majdnem teljesen fedezni tudja a HMV-igényt.
Amiben a szilárdtüzelésű berendezés más: általában csak magas hőmérsékletet tud előállítani, illetve ekkor működik a legnagyobb hatásfokkal, sok esetben a megengedett üzemi nyomása nem teszi lehetővé zárt rendszerben való alkalmazását. Nem tudjuk egyik pillanatról a másikra leállítani, mint a gázkazánt, amikor a rendszer nem kér hőt. Ezért a szilárdtüzelésű kazánokat csak úgy lehet egy ilyen rendszerbe beilleszteni, ha megfelelő méretű puffertárolóval látjuk el, ami lehetővé teszi az egy feltöltéssel előállított energia tárolását addig, amíg a rendszer azt el nem használja, megoldjuk mind a felforrás elleni, mind pedig a tartósan alacsony visszatérő hőmérséklet elleni védelmét, ha nem alkalmazható zárt rendszerben, akkor hőcserélővel leválasztjuk. Hőszivattyúk: A második hőtermelő természetesen lehet a ma "csodaszernek" titulált hőszivattyú is. Itt azzal a problémával szembesülünk, hogy a gázkazánok kis tömegárammal és nagy hőfoklépcsővel, a hőszivattyúk pedig nagy tömegárammal és kis hőfoklépcsővel dolgoznak.
A rossz program pedig sajnos a működési zavarok biztos garanciája. Forrás:Magyar Installateur
Már elcsépelt téma, talán már unalmas is, de még mindig aktuális: emelkednek az energiahordozók árai. Ehhez idén egy újabb jelenség társult: bizony, a gázcsapot el lehet zárni. Ebből pedig előbb-utóbb, de leginkább előbb komoly problémák lesznek. Érthető a lakosság félelme, és érthető az igény is, hogy a kényelmes, és még mindig majdnem a legolcsóbb vezetékes gáz mellett legyen valamilyen tartalék, alternatív lehetőség. Természetesen ez az alternatív energiahordozó is szervesen illeszkedjen be a meglévő vagy újonnan készülő fűtési rendszerbe, az átállás legyen egyszerű, és amennyire csak lehet, maradjon meg a komfort. Ma már nem igazán számít igényes megoldásnak a szobánként elhelyezett elektromos hősugárzó vagy olajradiátor. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy tömbházban, egy átlagos városi lakásban nem nagyon van más lehetőség. A családi házak egyik előnye itt mutatkozik meg: valójában a helyigény és a pénztárca az, ami korlátokat tud szabni, a műszaki lehetőségek elméletileg majdnem korlátlanok.
A továbbiakban – a teljesség igénye nélkül – ezeket a több hőtermelős rendszereket fogjuk áttekinteni. Gázkazán: Ahol van vezetékes gáz, általában találunk gázkazánt is. Ezt tulajdonképpen a gázprogramnak köszönhetjük, amikor tömegesen építették ki a hálózatot. Sok vidéki lakóház ekkor kapott radiátoros központi fűtést. Ma ezek a hőtermelők már cserére érettek, sőt valójában célszerű zárt égésterű, kondenzációs készülékre váltani. Sokan nem teszik, mindössze a kazánt cserélik ki egy hasonló, újabb kivitelűre. Pedig a kondenzációs technikára való váltás többletköltsége ma már megtérül: akár 20–40%-kal is kevesebb lehet az éves gázszámlánk. Szilárdtüzelésű kazánok: Vidéken kézenfekvő gondolat szilárdtüzelésű kazán beállítása a meglévő gázkazán mellé (1. ábra). Mindezt persze úgy kellene megoldanunk, hogy az átállás minél egyszerűbb legyen, a gázkazán vegye észre a szilárdtüzelésű készülék begyújtását, és a rendszer gond nélkül működjön tovább. Azonban ne felejtsük el, hogy a két készüléknek mások az üzemi feltételei, és nekünk mind a kettőre ügyelnünk kell!