bristollocallocksmiths.co.uk
Tömve a railjet. A jegyvásárlásnál figyelmeztetett a pénztáros, hogy feltétlenül vegyek helyjegyet, mert vasárnap rengetegen lesznek. Tényleg tömeg van, vonatoznak a magyarok vissza Ausztriába. Szemben velem egy nő mobilozik. Még egyszer elismétli a gyerekeknek, mit hol találnak a fagyasztóban. Elég nagyok már, fordul a mellette ülőhöz, beteszik a dobozokat a mikróba. Az egyik fia tizenhárom, a másik tizenöt. Eddig az anyósa vigyázott rájuk, meséli, de most beteg, nem tud felutazni vidékről. A munka meg nem várhat: két hetet Bécsben töltenek, két hetet otthon. A másik oldalon egy fogásznő utazik, ő csak heti három napra megy el, de olyankor ő is egyedül hagyja a kamasz lányát. Beszélgetni kezdenek, közben újabb utasok furakodnak előre a folyosón. A fogorvosnő azt mondja, ő azért jobban szereti, ha a lányához átjönnek a barátnők, akkor még sincs egyedül éjszaka. A másik négyes helyen, ahol asztal is van, vörösre sült férfiak kártyáznak. Építkezésre mennek, már három éve ugyanannál a vállalkozónál dolgoznak.
Mások is kérdezgetik, hogy mi volt az elején a legnehezebb, és elfelejtett-e az osztrák férje mellett magyarul. – Én?! Mindenre emlékszem – feleli a gyöngysoros hölgy. Fejből tudom az összes Adyt meg Aranyt, amit az iskolában tanultunk, és tudok magyarul énekelni is. És melyik nóta jut először az eszébe? – évődik vele a kalauz. Hát, nem is tudom.. Kiment a ház az ablakon… utána ment a vénasszony. Na, az a vénasszony már én vagyok… – Ezt én is ismerem – vág közbe a nő, akinek húsboltot csináltak a nappalijából. Kiment a ház az ablakon – dúdolja. Kiment a ház, kiment az ország az ablakon, kiment a kőműves, kiment a katona, kiment az ékszerész, kiment a szakács, és megy utánuk a vénasszony, ott dúdolnak mind Almásfüzitőnél, viszi el őket a railjet. Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!