bristollocallocksmiths.co.uk
Az Szja tv. 40. § lehetővé teszi a súlyosan fogyatékos személyek számára, hogy személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adó terhére adókedvezményt érvényesítsenek. A kedvezmény érvényesítésére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat a NAV szakemberei foglalták össze. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv. ) értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg, azaz 2017-ben 6375 forint havonta. Súlyosan fogyatékos személynek tekintendő, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009.
A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény alapján a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adó terhére adókedvezményt érvényesíthetnek az adóhatóság által közzétett összefoglalója szerint. A jogszabály értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg, azaz 2017-ben 6375 forint havonta. Súlyosan fogyatékos személynek tekintendő, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket egy kormányrendelet határozza meg. Miután taxatív felsorolásról van szó, így a mellékletben nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.
Ezen a linken archív tartalom található. A letöltéshez kérjük kattintson a tovább gombra:
Amennyiben a magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatója felé tett adóelőleg-nyilatkozat alapján már a fizetendő adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt. Annak sincs akadálya, hogy a magánszemély döntése szerint csak az adóévi bevallásában érvényesítse a személyi kedvezményt, például, ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt, akkor az adózó az éves adóbevallásában utólag érvényesítheti azt – amennyiben valamennyi feltételnek megfelel. Ilyenkor az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de az elévülési időn belül meg kell őrizni, mert a kedvezményre jogosultság az esetleges adóellenőrzés során e dokumentummal igazolható. További információkkal január elején jelentkezünk. A Női Liga tagjai a következő szervezetek: Babagenetika Egyesület; Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen! Egyesület; Mályvavirág Alapítvány; Mellrákinfó Egyesület és a Női Egészségért Alapítvány.
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. ) EüM rendelet határozza meg. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki. Az igazoláson a betegség/fogyatékos állapot kezdő időpontján kívül szerepelnie kell annak is, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Amennyiben a fogyatékosság végleges, az erről szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény. A személyi kedvezmény jogszabályi megfelelőség esetén alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély rendelkezik az összevont adóalapba tartozó jövedelemmel, amely után adófizetési kötelezettsége keletkezett. Természetesen adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs lehetőség, hogy a jogosult adóköteles jövedelem hiányában másnak átadja a kedvezményt érvényesítésének jogát (például szülőnek, házastársnak).
Az igazoláson a betegség/fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosság megállapításakor az erről szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény. Az adókedvezmény kizárólag akkor vehető figyelembe, ha a magánszemély már az igénybevétel időpontjában rendelkezik az orvosi igazolással. A személyi kedvezmény alanyi jogon jár, – amennyiben a betegség, a rokkantság megfelel a jogszabályokban előírtaknak – azonban az igénybevételének további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély szerezzen az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után adófizetési kötelezettsége keletkezett – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és milyen rendszerességgel szerezte azt. Természetesen adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs lehetőség, hogy a jogosult adóköteles jövedelem hiányában másnak átadja a kedvezményt érvényesítésének jogát (pl.
A személyi kedvezmény érvényesítésével kapcsolatos tudnivalókat az adóhivatal szakemberei foglalták össze. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv. ) 40. § lehetővé teszi a súlyosan fogyatékos személyek számára, hogy személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adó terhére adókedvezményt érvényesítsenek. Az Szja tv. értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg, azaz 2018-ban 6900 forint havonta. Súlyosan fogyatékos személynek tekintendő, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009.
típusú cukorbetegség. A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal. Felhívják a figyelmet arra, hogy a súlyos fogyatékosság minősítése nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó adójogi, hanem orvos szakmai kérdés. A fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. ) EüM rendelet határozza meg. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki. A fogyatékossági támogatás iránti igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala felé kell benyújtani, míg a rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jogosult, melyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósít.